A közösségi adománygyűjtés alapelve a sok kicsi sokra megy, lényege, hogy több (magán)adományozó járul hozzá jellemzően kisebb összegekkel egy cél eléréséhez.
A mi adománygyűjtésünk célja, hogy biztosítsuk a Nagy-Eged hegyre a 18. században épített Szent Kereszt-kápolna romjainál induló tervásatásban részt vevő önkénteseknek és a bekapcsolódó helyieknek az ellátását (étkezés és szállítás), illetve a szükséges felszerelést. A tervásatás a Dobó István Vármúzeum szakmai irányításával és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete részvételével valósul meg idén május közepétől május végéig.
Az egri Kaptárkő Egyesület segítségével a kápolnát kutató csapat 100.000 Ft összegű támogatást nyert az Egri Közösségi Alapítvány „ESÉLY – JÖVŐ – ÉLMÉNY” pályázatán, de ezen túl további 100.000 Ft támogatást kaphat, amennyiben projektük megvalósítása során legalább 50.000 Ft-t összegyűjtenek közösségi adományozás révén.
Kérjük támogassa kutatásunkat anyagilag, ha fontosnak érzi a közösségi értékvédelmet és a helyi identitástudat erősítését a társadalmi szerepvállalás segítségével! Szeretnénk a munkálatokba minél több helyi érdeklődőt bevonni; egyrészt a feltáráson való önkéntes részvétellel (előzetes meghirdetést és egyeztetést követően bárki részt vehet rajta), másfelől helyszíni vezetésekkel és foglalkozásokkal, melyekre a helyi gyermekeket és felnőtteket egyaránt várjuk.
Támogatás bankkártyás fizetéssel a SimplePay-en keresztül
Támogatás banki átutalással
Bankszámlaszám: 62800307-11021340
Bank: MBH Bank
Név: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
A közlemény rovatba kérjük, írja be: adomány – kápolna
Háttér:
A Nagy Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatása önkéntes tevékenység keretében folyik 2018-óta. Az épületről szórványos adatok álltak csupán rendelkezésre és a 19. századra a köztudatból is kikopott az emléke, így komoly munka volt összegyűjteni a rá vonatkozó adatokat. Levéltári dokumentumok, illetve terepmunka jóvoltából végül sikerült meghatározni az épület történetét és berendezésének sorsát is (Barkóczy Ferenc építtette 1752-ben és igen hamar kedvelt búcsújáró hellyé nőtte ki magát. Az utolsó búcsút 1768. szeptember 14-én tartották, ezt követően az épületet elbontották, a berendezési tárgyait más kápolnában helyezték el). Az épület fontosságát és kvalitásos berendezését jelzi az is, hogy Barkóczy itt is vendégül látta Paul-François de Galluccio követet, aki Franciaországból Oroszország felé átutazóban megszállt nála. A kutatások során a Szent Kereszt-kápolna eredeti berendezési tárgyai közül több jelentős tétel is előkerült, többek között egy nagyméretű, kiváló kvalitású rokokó ereklyetartó és a kápolna eredeti Mater Dolorosa-főoltárképe is.
A kutatói csoport a kápolna megtalálásától kezdve bővült, sokan csatlakoztak a vállalkozáshoz; foglalkozás szerint pl. közgazdász, művészettörténész, régészek, levéltárosok, erdészek, rendőrök, intézmény szerint pedig a Dobó István Vármúzeum és az Egererdő Zrt. több munkatársa. Mindenki a tudása legjavát adta, hogy feltárhassuk az épület történetét: egy erdész számolta ki például a megtalált levéltári adatok alapján, mekkora volt az épület tetőszerkezete, a régészek önkéntesek bevonásával fémkeresős kutatásokat végeztek.
A kutatás a közösségi régészet egyik kiemelkedő hazai példája, olyannyira, hogy azt a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete is támogatja: idén LIDAR felmérést készítettek a hegyről, de a régészeik, illetve az önkénteseik a tervásatáson is részt vesznek majd.